2011. 05. 23.

Vihar és nyugalom

Szemedben ismét kigyúl a fény,
Benne a vágy tüze ég,
Ettől lüktet minden erem,
Lassan megfeszül testem,
Utánad nyúl a kezem, elérlek,
Ettől a lángtól testedbe bele égek,
Sóhajaid csiklandozzák fülem,
Fázó,remegő tested, engedd,hogy fűtsem,
Ez a ritmus tárja a mennyek kapuját,
Minden egyre vadabb, mint egy hullám,
Az őrült tengeren,ami összezúz mindent,
Nincsen semmim, te vagy a kincsem,
Mosolyod, boldog tekinteted
Adja a vágyat, hogy tiéd legyek,
És te az enyém légy,
Ha felébredsz itt leszek még,
A tenger csak szelídül, nem mozdul,
Marad, még ha az ég rá is mordul.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése