Kopogtatók

Ernyedő kezem elereszti fegyverem,
Csak a kialvó fényt lesi szemem,
A te véred áztatta a kezem,
Az én vérem áztatta a kezed,
Már sötét van,túl sötét van,
Nincs semmi,csak a sötét van.

Nézd,én is reszketek!
Az én dobbanásaim is sebzettek!
Gyere közelebb,hogy láthassak,
Most ezek vagyunk:társak.
Már sötét van,túl sötét van,
Nincs semmi,csak a sötét van.

A zárat feszíteni:ezért van testem,
És vele mégis csak ellened tettem,
Hallod,ahogy a kapu nyílik?
Már nem kell elvinned a sírig...
Már sötét van,túl sötét van,
Nincs semmi,csak sötét van.