Örökké katasztrófára várva
az élet egy játék, uralkodókkal és alattvalókkal.
Akarsz játszani?
A sivatagban vándorolva vízért könyörögsz,
Ússz, fürödj, merülj el a bánatodban.
Sikolts velem.
Igyekszem kijutni e tébolyult helyről.
Tudom, hamarosan eltemetnek
a homok alá, bár tiszták a szándékaim:
akarok valamit, valakit, követni.
Viszonzásként, tartózkodom attól,
hogy elrejtsem igaz valómat előled.
Ez az én búcsúdalom.
Imádkozz az esőért, veszítsd el a neved,
és nézd, az álmaid szertehullanak.
Maradj csendben, ne sírj.
Érzem, elájulok, térdre borulok.
Talán te fogsz eltemetni engem?
Ma még kérek egy apró szívességet:
tarts meg. Holnap majd elejthetsz.
Viszonzásként, tartózkodom attól,
hogy elrejtsem igaz valómat előled.
Ez az én búcsúdalom.
Imádkozz az esőért, veszítsd el a neved,
és nézd, az álmaid szertehullanak.
Maradj csendben, ne sírj.
Nyugodtan jöjj felém, bennem már csak a fagy lakozik.
Menekülök, decemberben, a hideg föld alá.
Lélegzeted nyomán én is mély levegőt veszek,
s elmerülök a víz alatt.
Megfagyok nélküled.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése